Eszmetörténet

Babeş-Bolyai Tudományegyetem
Politika, Közigazgatás és Kommunikációtudomány Kar
Újságírás Tanszék - magyar tagozat
2009/2010-es tanév
II. felev

 

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról

Tantárgy neve: Eszmetörténet
Kódszám: UJM 3240
Kreditszám: 7
Helyszín: Sárga épület, 302-es terem
Órarend:

II. Az előadás, szeminárium, szak- vagy laborgyakorlat tituláris oktatója

Név: dr. Győrffy Gábor
Kapcsolat : e-mail gyorffygabor@yahoo.com

III. A tantárgy leírása:

Az előadások során bemutatásra kerülnek az emberiség történetét meghatározó jelentős eszmék és ideológiák, külön kitérve ezek médiatörténeti hatására és a nyilvánosságot érintő elemekre.

IV. Kötelező könyvészet:

Asa Briggs-Peter Burke: A media társadalomtörténete Gutenbergtől az internetig. Napvilág Kiadó, Bp., 2004.
Owen Chadwick: A reformáció. Osiris, Budapest, 2003.
Miskolczy Ambrus: A felvilágosodás és a liberalizmus között. Lucidus Kiadó, 2007
Benedek Szabolcs: A szabadkőművesség eredete. A hermetikus hagyományoktól
az első nagypáholyig. PONT Kiadó, Budapest, 2006.
Benedict Andrerson: Elképzelt közösségek. Gondolatok a nacionalizmus eredetéről és elterjedéséről. L`Harmattan, Budapest, 2006.
Shlomo Avineri: A modern cionizmus kialakulása : a zsidó állam szellemi gyökerei. Századvég Kiadó, Budapest, 1994.
Pomogáts Béla: A transzilvánizmus. Az Erdélyi Helikon ideológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983.
Hannah Arendt: A totalitarizmus gyökerei. Európa Könyvkiadó, 1992.
Tálas Péter (szerk.): A terrorizmus anatómiája. Zrínyi, 2006.
Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa, Budapest. 2005

 

V. A tantárgy oktatása során használt eszköztár:

VI. Az előadások, szemináriumok, részfelmérések/parciális vizsgák, elvégzendő feladatok részletes terve/beosztása:

1. Az eszmetörténet fogalma. A történelem és az eszmetörténet viszonya. Az eszmék eredete és szerepük az emberiség fejlődésében.

Kevin O`Donnell: Az eszmék története. Magyar Könyvklub, 2006.

2. A reformáció. Vallási. Társadalmi és művelődéstörténeti hatások.

Owen Chadwick: A reformáció. Osiris, Budapest, 2003.

3. A felvilágosodás. Eszmei rendszere és szerepe az európai művelődéstörténetben.

Kósa László: Magyar művelődéstörténet. Osiris, Bp., 2001

4. A szabadkőművesség szerepe a felvilágosodás korában.

Benedek Szabolcs: A szabadkőművesség eredete. A hermetikus hagyományoktól
az első nagypáholyig. PONT Kiadó, Budapest, 2006.

5. A romantika és a polgári liberalizmus. Az 1848-as forradalom kitöréséhez vezető eszmék.

Miskolczy Ambrus: A felvilágosodás és a liberalizmus között. Lucidus Kiadó, 2007

6. A nacionalizmus kialakulása a 19. században. Sajtó és nacionalizmus kölcsönhatása.

Benedict Andrerson: Elképzelt közösségek. Gondolatok a nacionalizmus eredetéről és elterjedéséről. L`Harmattan, Budapest, 2006.

7. A cionizmus és az antiszemitizmus.

Shlomo Avineri: A modern cionizmus kialakulása : a zsidó állam szellemi gyökerei. Századvég Kiadó, Budapes, 1994.

8. A transzszilvanizmus, az erdélyi kisebbségi magyarság ideológiája a két világháború között. Viták és ellenérvek.

Pomogáts Béla: A transzilvánizmus. Az Erdélyi Helikon ideológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983.
Szemlér Ferenc: Jelszó és mítosz. In: Pomogáts Béla (szerk.): Jelszó és mítosz. Mentor, Marosvásárhely, 2003.

9. A fasizmus ideológiája.

Sziklai László: Sztálinizmus és fasizmus. Jószöveg, Budapest, 2002.
Vajda Barnabás (szerk.): A XX. Század nagy beszédei. Agave, Kaposvár, 2006.

10. A kommunizmus ideológiája. Az irányított nyilvánosság.

Hannah Arendt: A totalitarizmus gyökerei. Európa Könyvkiadó, 1992.
Vásárhelyi Mária: Csalóka emlékezet. A 20. század történelme a magyar közgondolkozásban. Kalligram, Pozsony, 2007.

11. A terrorizmus kialakulása. A nyilvánosság és terrorizmus kapcsolata.

Tálas Péter (szerk.): A terrorizmus anatómiája. Zrínyi, 2006.
Istvánffy András: A terrorizmus mint rituális kommunikáció. Beszélő, 2005/8.

12. Az ideológiákról való gondolkodás változatai a 20. szászad végén

Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa, Budapest. 2005
Francis Fukuyama: A történelem vége és az utolsó ember. Európa, Budapest, 1994.

 

VII. Felmérés/értékelés módja:

Írásbeli dolgozat az előadáson bemutatott témák egyikéről.

VIII. Választható/opcionális könyvészet: